Na, hát a téli olimpiai események miatt félbeszakítottam a 2017-es témájú hetet :D, ezért most jöjjön a folytatás.
Ez egy viszonylag kellems csalódás, azt tudom mondani, amikor meghallom egy kereskedelmi rádióban. Kicsit country, kicsit olyan, mint az Everly Brothers és már más dalban is felfigyeltem ennek a csajnak a hangjára, olyan megjegyzehető, van benne valami egyedi.
Azért jutott eszembe, mert hazafelé láttam és hallottam egy szerenádozó osztályt...:) pontosan ugyanígy, május 3-án volt a mi osztályunk szerenádozó éjjele is, nagyon vicces volt. Emlékszem, hogy előtte el nem tudtam képzelni, hogy tudnak ilyen nagy boldogságban énekelgetni az érettségit megelőzően 4 nappal?! :D Ez még nagyon kisiskolás koromban volt, aztán egyre nyugisabb és lazább lettem, és egyáltalán nem volt bennem semmi izgulás. Na, azért a mateknál volt :)
És még az is érdekes, hogy ilyen tájban, emlékszem, hogy átment az agyamon a gondolat; most kell még ezt kiélvezni, hogy tényleg iskolás és igazából gyerek vagyok - jogilag már mondjuk nem -, és le kéne lassítani az időt és erre még milyen vidáman fogok visszaemlékezni később. Milyen bölcs voltam már akkor!
És attól függetlenül, hogy egy borzalmas rendszer hozadéka ez a dalocska, szerintem kivételes. Mint egyébként nagyon sok dal az előző rendszerből, melyekhez sok embernek szörnyű emlékei kötődnek...
De zeneileg kiváló. És egy napot késtem vele, de sebaj, mert...
Apropója a múlt héten volt nálam, de eszembe jutott, mert ma megfordultam a kórházban szerencsére nem betegség vagy baleset miatt. Le is kopogom, kopp, kopp, kopp.