Na, ez az igazi menőség; Pavarotti elénekli ezt a darabot, melyet jól nagyon nehéz lehet előadni, vár egy kicsit, majd bólint, hogy ez bizony megvan, gyerekek! És jön a szokásos, óriási mosoly. Bravo! De hát egy tenor az ne is legyen önbizalomhiányos. :)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
