Ma ez volt nálam is, ez az érzés, amikor kicsi hülyeségek miatt, de mocskosul felidegesíti magát az ember...és milyen rosszul teszi, csak saját magának árt.

Na mindegy. Beethoven ebben is zseni volt, az érzelmek, amelyek a mű írása közben benne lehetettek, mindig egyértelműen átvarázsolódnak a hallgató fülébe. Nincs kérdés, tényleg marha dühös lehetett és igazából fölöslegesen. A végén minden elsimul, mint ebben a műben. :)