Aradszky László 1935-2017.

Na, ő aztán tényleg megkerülhetetlen fazon volt, akárki akármit mond.

És rólam az ismerősök, rokonok tudják, hogy mindig őt szoktam emlegetni, kicsit poén-szinten, egyféle ige volt a beszédemben...

És ma a kollegák is jöttek sorban újságolni a hírt, mert ott is mindenki tudja rólam, hogy vele szoktam előhozakodni, ha valakit meg akartam nevettetni...nehát megmagyarázni, tényleg napi szinten emlegettem őt.

Nyugodjon békében! Én mindig vidámabb lettem, ha megláttam :)