Nagyon érdekes az indok, hogy miért ez a dal jön: a Sütimestert néztem, elhangoztt egy vicces kontextusban a világ vége kifejezés a műsorvezető gyerek meg tiszta Robert Smith. És ennyi.
Imádom a hangját és hetek óta ő megy a fejemben vissza-visszatérően, valószínűleg a Retro rádió miatt...
Ez a dal Cat Stevens dalszerzői munkáját dícséri egyébként és egy teljesen más hangulatú nóta kerekedett belőle az eredetihez képest Dalida által.
Ez a dal a tempója meg a hangulata miatt jutott most eszembe; egy sima nyári nap, amikor az ember ahhoz is lusta, hogy megmonzduljon. Ez ugrott be, ahogy hallgattam.