John Lennon szülinapja van.
Mindenkinek van egy kedvence a bitliszek közül, hát nekem mindig is ő volt. Sőt! Korábban váltam Lennon-rajongóvá, mint Beatles-drukkerré. :)
Kétség nem fér hozzá, hogy zseni volt, tehát biztos, hogy a kerekei sem a "normális" szerint forogtak, de hát csak az ilyen embere viszik előre a világot. Ő meg, ugye már azzal megváltoztatta a világot, hogy megalapította a gombafejű négyest. Szólómelói mellett fontos kiemelni az úgymond, társadalomért tett erőfeszítéseit, de amit a zenéjével művelt az nem fogható ahhoz, hogy mondjuk kjaát adott egy szerencsétlen csövesnek. Ezt sem nevezhetjük kis cselekedetnek, de a halála utáni képek megmutatják mennyire fontos volt ő az emberek számára; ez nem ugyanaz a szomorkodás és mécsesgyújtó közösségi együttlét, amit általában látunk egy-egy ismert ember halálakor. Ez egy gyilkosság értelmetlensége által kiváltott borzasztó hideg üresség, óriási űr...
Néha elgondolkozom olyanokon, mit is csinálna így 70 fölött, ha élne; biztos halálra röhögné magát a zeneipar működésén, hogy kurvák meg tinik adják el a legtöbb albumot, amiken nincsenek is igazából hangszerek; nyilván járná a világot újabb zenei frissességért; a többi bitlisszel is összehozna talán valamit; tevékenykedne szépen csendben a békéért, a sok celeb meg kamerák kereszttüzében...ez utóbbi, hogy ő a békéért tevékenykedett engem valahogyan soha nem érdekelt. Azaz nem értettem soha, mi olyan nagy szám ebben, mert, hogy ő ilyen volt, és kész. Kit érdekel? Csinálja csak. Ugyanez vonatkozik a Yokoval folytatott "muzikális" utazásaira, amiket én inkább leszakítom a fülemet, semmit hallgatnom kelljen. :D
Szóval ez is volt Lennonban, ez a "meg nem értett" művész, aki atonális zajokból készít dalt, meg összevissza üvölt a heroin-leszokásról szóló számában, illetve zsákba bújik és meghívja a sajtót, hogy nézzék csak. A fiatalkori rajzaiból is látszik, hogy nem volt teljesen e világra való. Valami köztes világból szóltak a dalai szerintem, legalábbis én mindig ott érzem magam, ha őt hallom. Már a Baetlesben is egyébként, még amikor csak a szokásos szerelmes dalos időszakukat élték, az ő dalai már súlyosak és "recések" voltak akkor is, nem lehetett nem odafigyelni rájuk. Meg rá. Hát istenien is nézett ki.
Nyugodjon békében!
